J. L. Naudin több kísérletet végzett a René Louis Vallée féle Synenergetikai rendszer (VSG = Vallée Synenergetic Generator) tesztelésére. A jobb érthetőség kedvéért ezeket a kísérleteket egybeolvasztottam, mivel a kísérlet részleteit inkább a korábbi verzióknál magyarázta el, a későbbieknél viszont jobb eredményeket kapott.

A kísérletek elvének rövid ismertetése

Egy 6 mm átmérőjű 60 mm hosszú tiszta szén rudat és egy 6 mm átmérőjű Thorium WT20-as rudat használtam, amiben 2,20 % Thorium-oxid található (ThO2). A tekercset szorosan a szénrúd köré tekertem. Ez a tekercs egy egyvonalba eső és folyamatos mágneses mezőt (DC) hoz létre a szénrúd belsejében. Ennek az a célja, hogy a szénatomok spinjét megegyezővé tegye a fő elektromos mező irányával. A mágneses mező mért értéke 135 Gauss volt.

Ahhoz, hogy egy igazi Synenergetikai hatást nyerjünk, a következő nukleáris reakció szükséges: (A felső egyenlet a szén reakciója, az alsó a bóré.)

Ha néhány szén atom ebben a nukleáris folyamatban képes részt venni és kölcsönhatásba lépni (felső reakcióegyenlet), akkor gerjesztett villamos áram jön létre a ß sugárzás következtében, miközben a 12-es bórból újra formálódnak a szénatomok (alsó reakcióegyenlet). A reakció során nagymennyiségű vákuum energia csatolódik ki. Ahhoz, hogy a szénben lévő gerjesztett áramot megmérjük, a nagy toroid tekercs középpontjába (főtengelyébe) helyezzük a mérőszerkezetet, a VSG transzformátor szekunderjeként, míg a szénrúd primerként működik. Két 80 000 µF-os kondenzátort párhuzamosan kapcsolunk és 37 V-ra töltünk fel, majd ez a két kondenzátor a szénrúdon és a nagyteljesítményű MosFet elektromos kapcsoló egységen keresztül kisül. A szénrúdban a kisülési folyamat alatt folyó elektromos áram erősségét a toroid áramtranszformátor méri, melyet egy 881 ohmos ellenállással terhelünk le. Az adatokat valós időben mértem meg egy digitális oszcilloszkóppal (Fluke 123), a szénrúd ellenállását pedig Ohm törvényének segítségével határoztam meg.

Minden kísérlet két mérésből áll:

A várt eredmény: jelentős eltérés a mért feszültségek között az első és a második mérésnél, melyet csak a sugárzás által gerjesztett áram jelenlétével lehet megmagyarázni. A sugárzást a B-mező kell, hogy létrehozza a szénben.

A szén esetében a hatékonysági együttható 10-5-en, azaz 100 000 atom közül csak egy lép reakcióba. 20 %-os hatásfoknál a szénatomok 12-es bórból történő újraformálódása grammonként 8 kW villamos energiát ad.

 

 

1. kísérlet

A kísérlet fő alkatrésze a tiszta szénből készült 6 mm átmérőjű rúd, melynek összetételét a következő táblázat ismerteti.

Elem
Tartalom
C
98,74 % 
Al
< 0,20 % 
B
< 0,01 % 
Ca
< 0,20 % 
Cu
< 0,10 % 
Fe
< 0,10 % 
Mg
< 0,05 % 
Na
< 0,10 % 
Si
< 0,30 % 
Ti
< 0,10 % 
V
< 0,20 % 

1. táblázat. A kísérlet során alkalmazott szénrúd szennyezettsége

 

Ahhoz, hogy szabad g sugarakat kapjunk a fő reakció beindításához, 6 mm átmérőjű 2,3 %-nyi Toriumot (ThO2-t) tartalmazó wolfram rudat használtam. A sugárzásmérő 0,46 µSv/h-ig tud mérni. A környezeti sugárszint kb. 0,1 µSv/h. Ilyen elektródát (WT20) rendszerint a plazma hegesztéshez használnak.

1. ábra. 6 és 2 mm átmérőjű wolfram rudak

 

Péter, aki az előző oldalon lévő elméleti részt fordította, utánajárt, hogy hol lehetne beszerezni ilyen tóriumot tartalmazó rudat. A kutakodásának eredménye az, hogy pl. Budapesten a Nyugatinál a Podmanicky útról nyíló Szív utcában van egy hegesztéssel foglalkozó cég, mely rendelésre 6 mm átmérőjű Wolfram Thorium rudat 2500 Ft körüli áron forgalmaz.

Mint ahogy azt R. L. Vallée professzor említette, az egyik legfontosabb dolog, hogy a a szenet gázállapotba hozzuk. Ezt könnyen elérhetjük, ha egy vékony szikraközt hozunk létre a torium tartalmú wolfram rúd (katód) és a szénrúd (anód) között. Így amikor az erős kisütő áramimpulzust a két rúdra juttatjuk, akkor a szén egy része elpárolog a B-mező területén, miközben egy kis mennyiségű g sugarat bocsát ki a ThO2.

2. ábra. A torium tartalmú wolfram rúd és a szénrúd közötti szikraköz a B-mező területre esik

 

A szénrúd és a torium tartalmú wolfram rúd együttes a henger alakú tekercs tengelyébe van illesztve. Az áramimpulzust egy 400:1 arányú áramtranszformátor méri, melynek terhelése egy 881 W-os ellenállás. Az atomreakciót (ha egyáltalán lejátszódik ilyesmi) egy kézi sugárzásmérővel monitorozzuk, melynek típusa Gamma-Scout®. A Gamma-Scout® megbízhatóan méri az a, b, g és X-sugarakat. Ezt a sugárzásmérőt kifejezetten házi használatra fejlesztették ki.

3. ábra. A sugárzásmérő

 

A kísérleti berendezés kapcsolási rajzát a következő ábrán láthatjuk.

4. ábra. A kísérleti berendezés kapcsolási rajza

 

5. ábra. A kísérleti berendezés a mérőműszerekkel

 

A kísérlet a következők szerint játszódott le:

  1. A két 80 000 µF-os kondenzátor teljesen fel van töltve 37 V-ra.
  2. A függvénygenerátor négyszögimpulzusokat küld a nagyteljesítményű MosFET kapcsoló áramkörre. A kondenzátorok a 0,051 W-os ellenálláson és a VRG egységen keresztül sülnek ki.
  3. A nagy áramerősségű impulzust a 881 W-os ellenállással terhelt áramtranszformátoron és egy árnyékolt, 1 MW-os/225 pF-os mérőfejen keresztül Fluke 123 típusú digitális oszcilloszkóppal mérjük.
  4. A sugárzásmérő egyértelműen kimutatja a nukleáris reakciókat.

Két mérést végeztem, az elsőnél nem vetjük alá a B-mező hatásának a szikraközt, míg a másodiknál már a B-mező jelenlétében történnek a mérések. A rudak köré tekert hosszú tekercs folyamatos B-mezőt hoz létre.

A következő ábrán a terhelő ellenálláson mért áram értékeit láthatjuk a B-mező nélkül és a B-mezővel.

6. ábra. A két mérés eredménye (kék - nincs B-mező, piros, van B-mező)

 

A kísérletnél a szénrúd mért ellenállása 0,1 W volt, a csúcsáram 132 A, a villamos térerő pedig E=330 V/m volt. A következő táblázat a rendszer hatásfokát mutatja:

 
B-mező nélkül
B-mezővel
Impulzus időtartama
296 ms 
166 ms 
Mért sugárzás
0,18 mSv/h 
0,26 mSv/h 
Teljesítmény
355 W 
1318 W 
Hatásfok
371 % 

2. táblázat. Az első kísérlet hatásfoka

 

A kísérlet során a sugárzásmérő azt jelezte, hogy a sugárzás megnövekedett, mikor a B-mező is jelen volt. Érdekes megjegyezni, hogy a mért sugárzás értéke még kb. 10 másodperccel az impulzus bekapcsolása után is mérhető volt. Ez a megnövekedett sugárzás a B-mező jelenlétében arról tanúskodik, hogy nukleáris reakció játszódik le a folyamat során.

 

A sugárszinttel kapcsolatban egy megjegyzés: Fontos tudni, hogy a kísérlet során mért legmagasabb 0,26 µSv/h sugárszint bőven a normális, környezeti sugárzás értékhatárán belül van. Tehát a kísérlet egyáltalán nem ártalmas az egészségre! Amikor pl. egy sugárhajtású repülőgéppel átrepüljük az óceánt és a repülési magasság 15 000 m, akkor a környezeti (kozmikus) sugárzás szintje kb. 5 µSv/h, azaz 13-szor magasabb, mint ebben a kísérletben.

 

Ez a kísérlet nagyon érdekes eredményt hozott és tovább kell kutatni a jelenség mibenlétét. Ha a mért eredmények nem mérési hibából származnak, akkor közvetlenül Vallée professzor Synenergetikai elméletével hozhatók kapcsolatban, ez viszont azt is jelenti, hogy a tiszta ingyenenergia termelés terén nagy előrelépést jelenthet.

A kísérletet angolul itt olvashatod.

 

 

2. Kísérlet

Több mint húsz kísérlet után észrevettem, hogy a mért jel egyre szabálytalanabbá válik az első méréshez képest. Megpróbáltam lecsökkenteni az Rt ellenállás értékét 21,5 W-os kerámia ellenállásra, de ez sem hozott változást, a jel továbbra is kaotikus maradt, a hatásfok pedig leesett 117 %-ra.

7. ábra. A 21,5 W-os terhelő ellenálláson mért feszültséggörbék a B-mező nélkül (kék) és annak jelenlétében (piros)

 

 
B-mező nélkül
B-mezővel
Impulzus időtartama
296 ms 
166 ms 
Mért sugárzás
0,18 mSv/h 
0,26 mSv/h 
Teljesítmény
5670 W 
6655 W 
Hatásfok
117 % 

3. táblázat. A második kísérlet hatásfoka

 

Egy kis nyomozás után kiderült, hogy a wolfram rúd szénrúd felöli oldala teljesen be volt borítva vékony szénpor réteggel.

8. ábra. A szénporral bevont wolfram rúd

 

A szén apró részecskéinek jelenléte a torium tartalmú wolfram rúd végén megerősítette azt a feltételezést, hogy a szénrúd nagyon kis mennyisége elpárolog a kondenzátor kisütése közben.

Meg kell tisztítanom a wolfram és szén rudakat, valamint a tekercs belsejében lévő reakció tartályt.

9. ábra. A szénrúd fúziós területe

 

10. ábra. A wolfram rúd fúziós területe. Fontos megjegyezni, hogy a wolfram fúziós hőmérséklete 3680 K

 

A kísérletet angolul itt olvashatod.

 

 

3. Kísérlet

Számos kísérleti mérés után egy újabb problémát fedeztem fel, nevezetesen hogy a szénrúd megolvasztotta a tekercs műanyag csévetestét.

Ebben a kísérletben kicseréltem a szén rudat és a csévetestet. A kísérlet célja a következő:

A pontosabb mérés érdekében az áramtranszformátor terheléseként egy 1 W-os ellenállást használtam a korábbi 881 W-os helyett. Ezáltal jelentősen lecsökkenthetem az áramtranszformátoron átfolyó mágnesező áram hatását a nagyimpedanciás terheléshez viszonyítva. A kísérlet során alkalmazott áramtranszformátor 400:1 arányú (15 kVA). Ahhoz, hogy a szénrúd ellenállását jóval pontosabban megmérhessem, négyvezetékes módszert használtam, azaz digitális multiméterrel megmértem az áramot és a feszültséget, majd Ohm törvényének segítségével meghatároztam az ellenállást.

A kísérlet eredménye a következő volt:

11. ábra. A 3. kísérlet mérési eredménye (kék - nincs B-mező, piros, van B-mező)

 

 
B-mező nélkül
B-mezővel
Impulzus időtartama
34 ms 
32 ms 
Mért sugárzás
0,12 mSv/h 
0,26 mSv/h 
Teljesítmény
3221 W 
3731 W 
Hatásfok
116 % 

4. táblázat. A harmadik kísérlet hatásfoka

 

Bizonyára Te is észrevetted, hogy a legnagyobb energiakülönbség a kisütés első 5 ms-a alatt észlelhető. Ezt azzal lehet magyarázni, hogy a VSG-nek létezik egy munkapontja. A villamos E-mező és mágneses B-mező optimális szintjét szintén meg kell találni a legjobb energetikai hatásfok érdekében.

A kísérletet angolul itt olvashatod.

 

 

 

4. Kísérlet

Ebben a kísérletben egy nagyobb toroid transzformátort alkalmaztam áramtranszformátorként, melynek menetszámaránya 1143:1, ezért nagyobb áramok mérésére is alkalmas. A belső átmérője szintén nagyobb, mint az előző kísérleteknél használté, ezáltal nagyobb szén rudat és különböző méretű tekercseket is használhatunk.

12. ábra. Az új áramtranszformátor

 

13. ábra. A 4. kísérlethez használt berendezés és a mérőműszerek

 

14. ábra. A 4. kísérlet mérési eredménye (kék - nincs B-mező, piros, van B-mező)

 

A kísérlet során a szénrúd mért ellenállása 0,2 W volt, a csúcsáram 304 A, a villamos térerő pedig E=1214 V/m volt. A következő táblázat a rendszer hatásfokát mutatja:

 
B-mező nélkül
B-mezővel
Impulzus időtartama
1472 ms 
1472 ms 
Mért sugárzás
0,08 mSv/h 
0,20 mSv/h 
Teljesítmény
2010 W 
5093 W 
Hatásfok
253 % 

5. táblázat. A 4. kísérlet hatásfoka

 

1. videó. A 4. kísérletet bemutató videó (2,87 MB, 2:57 perc)

 

Az újabb VSG jó energetikai hatásfokot adott. Lehet, hogy ez az erősebb villamos erőtér (1214 V/m) és az erősebb mágneses mező (48 gauss) miatt volt. Vajon mi történik, ha nagyobb szén rudat és nagyobb tekercset alkalmazunk a nukleáris reakció által felszabaduló energia növelésére?

A kísérletet angolul itt olvashatod.

 

 

5. Kísérlet

Ennél az újabb verziónál a 4. kísérletnél már ismertetett áramtranszformátort használtam. A szénrúd átmérője nagyobb, 11 mm, a hossza pedig 120 mm. A szénrúd körül egy tekercs található.

15. ábra. Az 5. kísérlethez használt berendezés és a mérőműszerek

 

16. ábra. Az 5. kísérlet mérési eredménye (kék - nincs B-mező, piros, van B-mező)

 

 
B-mező nélkül
B-mezővel
Impulzus időtartama
1288ms 
680 ms 
Mért sugárzás
0,06 mSv/h 
0,20 mSv/h 
Teljesítmény
69 kW 
451 kW 
Hatásfok
654 % 

6. táblázat. Az 5. kísérlet hatásfoka

 

Az 5. kísérlet nagyon jó hatásfokot eredményezett (a teljesítményarány a B.mezővel/B-mező nélkül 6,54), aminek oka az előző kísérlethez képest erősebb villamos mező (2030 V/m) és erősebb mágneses mező (60 Gauss)

Fontos megjegyzés: Bizonyos esetekben, pl. erős energia-kisülésekkor a mért b sugárzás magas szintre ugrott. Ezért nyomatékosan javaslom az alacsony energiájú impulzusok és kis mennyiségű szén használatát!

17. ábra. A sugárzás értéke a kísérlet idejének függvényében

 

A kísérletet angolul itt olvashatod.

Megjegyzés: J. L. Naudin a mérési eredményeknél nem tűntette fel, hogy mennyi energiát használt a B-mező létrehozására. Az a teljesítmény, amit feltűntet, valószínűleg csak a szénrúdon keresztül kisülő villamos energia. A tényleges hatásfok kiszámításakor viszont a B-mező létrehozására felhasznált energiát is hozzá kellene adni az impulzus energiájához. Mivel azonban a hatásfok számításának menetét nem ismertette, ezért megmarad a kérdőjel, hogy a hatásfok tényleg ennyi-e. Valószínűleg van plusz energia, a kérdés csak az, hogy annyi-e, amennyit Naudin számolt. A kísérletek eredménye mindenesetre nagyon bíztató.

 

 

A proton-elektron fúzió MenüEnergetikai hatékonyság

 

Utolsó frissítés dátuma: 2006 szeptember 01.