A proton-elektron fúzió elvével ismerkedhetsz meg ezen az oldalon, melyet a New York-i Tudományos Akadémia atomfizikusa, René Louis Vallée magyaráz el. Az elv hasonlít a b bomláshoz, de vannak eltérések is. Javaslom, hogy a jobb érthetőség kedvéért olvasd el az itt lévő b bomlásról szóló ismertetőt. Az elvet Péter fordította magyarra.

Köztudott, hogy majdnem minden esetben, amikor az atommag ß bomlása nem stabil, az anyag egy másfajta bomláson is átmegy. Ezt elektron elfogásnak nevezzük. Ebben a folyamatban azt figyelhetjük meg, hogy az egyik keringő elektront az atommag elnyeli, ez pedig az atommag töltését egy egységgel csökkenti. Az elementáris folyamatokat így értelmezhetjük:

Az egyszerű ß bomlással ellentétben, ahol a megjelenő pozitron magában tartja a felszabadult energiának egy jelentős részét, itt az elnyelt elektron - amely egyike a közönséges atomi elektronoknak - meghatározott energiával rendelkezik. Ehhez kapcsolódik a neutrínó. Mivel az atomban az elektron kinetikus kötési energiája alig haladja meg a néhány kilo-elektron voltot (az egyatomos hidrogén héjában lévő K-elektronnak a kötési energiája 3,729 keV), a neutrínó elviheti, az anti-neutrínó pedig otthagyhatja a szükséges látszólagos energiát.

A proton-elektron fúzióban a stimulált K-elektron elfogás eredményeképpen keletkező alulgerjesztett neutron az a gyakorlati felfedezés, amely teljes egészében az Egyesített Synenergetikai Elméletnek, az un. "GUST"-nak köszönhető.

Az elmélet azon alapszik, hogy a K-elektron mozgását megállítjuk gamma sugarak használatával, amelyek ugyanazon pillanatnyi sebességgel, azaz ugyanazzal a kinetikus energiával (3,729 keV-tal) rendelkeznek. Ennek következtében a proton vonzása a megállított elektron magba esését okozza, az elektron negatív töltése pedig a proton pozitív töltésének révén semlegessé válik. Ez a kölcsönhatás az elektron-pozitron megsemmisülését okozza, ahol a gamma sugárzást egy kibocsátott neutrínó helyettesíti. Ezt a folyamatot szemlélteti a következő hat ábra.

1. ábra. Az atommag elvi ábrája

 

2. ábra. A mezők rendezése

 

3. ábra. Az elektron mozgási energiájának megszűntetése

 

4. ábra. Az elektron magba történő zuhanása

 

5. ábra. A mag atomszáma megváltozik

 

6. ábra. Energiaátadás

 

7. ábra. A PROTELF alulgerjesztett neutront produkál a stimulált K-elektron elfogása által

 

Az alulgerjesztett neutronok abszolút mértékben szükségesek ahhoz, hogy a nukleáris fúziót megszelídítsük!

A fúzió az ember által valaha a Földön megteremtett leghatalmasabb erőnek, a hidrogénbombának az alapvető mechanizmusa. Amióta a bombát megtervezték, nagyon sok tudós próbálta legyőzni ezt a megoldhatatlannak tűnő kihívást, azaz hogy képesek legyenek a nukleáris részecskéket nagyon magas hőmérsékleten és magas energiákkal irányítani. Ez egy rosszul elgondolt kísérleti út, mert a nukleáris fúzió teljesen értelmetlen ellentétes irányba ható elektromos töltések között. Az elektronok alapvető szerepét figyelmen kívül hagyták a fizikusok, ezért nem is gondolhatták, hogy a proton-elektron fúzió az az alapvető reakció, amely megtudja szelídíteni a hidrogénbomba kirobbanó hőjét. Senki nem tudta, hogy az alulgerjesztett neutron az egyetlen ismert részecske, amely teljesen megmagyarázza a fúziót.

Az elmúlt évtizedek kutatásai az alulgerjesztett neutron és az alulgerjesztett részecskék felfedezéséhez vezettek. Egyértelműnek tűnik, hogy a tiszta nukleáris fúzió most képes lenne a legfőbb energetikai problémát - az elektromosság előállítását - megoldani. Ez az un. "Grand Unified Synenergetics Theory", azaz "GUST" ("Nagy Egyesített Synenergetikai Elmélet") segítségével történhet, mely teljesen elfogadható, alacsony sugárzási kockázattal jár.

 

Az anyagot angol nyelven itt olvashatod.

 

Bevezető MenüNaudin kísérletei

 

Utolsó frissítés dátuma: 2006. szeptember 01.