Ezen az oldalon Fred B. Epps magyarázza el, hogy szerinte mi a Hendershot féle generátor működési elve.

Ebben a Hendershot féle generátor feltételezett működési elvét magyarázó leírásban néhány dolgot feltételezek. Az első az, hogy már megismerkedtél a Hendershot készülék felépítésével. Azt is feltételezem, hogy a készüléket két részre, azaz a tekercs/kondenzátor együttesre és a "harangnyelves" (elektro-mechanikus) rezgőkörre osztva lehetne elemezni. A tekercs/kondenzátorra (TK) fogok nagyobb hangsúlyt fektetni, de később arra is rá fogok mutatni, hogy a rezonáló energiatároló elv nagyon fontos a készülék működése szempontjából.

 

A tekercs/kondenzátor (TK)

Kielemezve a TK együttest egy nagyon érdekes összetevőt találunk, mely megfelelően használva szabad energiát tud megcsapolni.

(A fonott kosár szerű tekercs a módosított kondenzátor köré font vezetékekből áll.)

Jól ismert tény, hogy a kondenzátor és a tekercs hajlamosak egymásra hatni. A kérdés az, hogy milyen ennek a kölcsönhatásnak a természete?

Logikusan három lehetőség kínálkozik:

1. A tekercs hat a kondenzátorra, de ennek ellenkezője nem igaz.
2. A kondenzátor hat a tekercsre, de ennek ellenkezője nem igaz.
3. A tekercs hat a kondenzátorra és a kondenzátor is hat a tekercsre.

A 2-es számú lehetőséget kiejthetjük, mert nincs olyan összetevő a tekercsben, melyre a kondenzátor elektromos mezejének a változása hatással lehetne.

A 3-as számú lehetőséget szintén kiejthetjük, mert egy igazi ingyenenergia gép nem lehet reciprokális - annak nem reciprokálisnak kell lennie. A reciprokális - vagy "kétutas" eszköz mindig megterheli a bemenetet és annyi teljesítmény veszteséget idéz elő a bemeneten, mint amennyi teljesítményt kinyerünk a kimeneten. Hadd magyarázzam el, mit értek a "reciprokális" szó alatt. A mindennapi életben használt rendszerek reciprokális természetűek a tervezésükből kifolyólag. Ez azt jelenti, hogy az energia kapcsolat reverzibilis (megfordítható). Jó példa erre az elektromágneses indukció, ahol ha a motor kimenete lesz a bemenet, akkor a motor generátorként fog funkcionálni, és az energiaviszonyok megfordíthatóak anélkül, hogy azok megváltoznának. Ez a Newton-i hatás-ellenhatás törvény kiterjesztése.

Be lett bizonyítva (1), hogy bizonyos rendszerek nem reciprokálisak, azaz a kimenet nem szolgálhat bemenetként. Az is be lett bizonyítva (2), hogy bármilyen elektromos kimenettel és elektromos bemenettel rendelkező reciprokális eszköz tartalmaz mágneses mezőt. A mágneses mezőnek az a tulajdonsága, hogy megváltoztatja az alkalmazott erő irányát munkavégzés nélkül - alapvető része ezeknek a rendszereknek. A nem reciprokális rendszerekben a kimenet nem terheli le a bemenetet. Nem tökéletes, veszteséges nem reciprokális rendszereket sokféleképpen lehet szerkeszteni. Ilyenek pl. a giroszkóp, a girátor, a ferromágneses erősítők, a mikrohullámú fázisváltók és a Hall-effektust kiaknázó készülékek.

Ezért tehát csak az 1-es számú lehetőséget kihasználva tudunk ingyenenergia eszközt létrehozni: "egyutas" kapcsolatnak kell lennie a tekercs mágneses mezeje és a kondenzátor között, máskülönben a mágneses mező le lenne terhelve akár induktívan, akár parametrikusan, ami viszont a tekercs energiaveszteségéhez vezetne. Nem lehetnek vasmag veszteségek, ezért a tekercsnek a kondenzátort légmagként kell "látnia", melynek a mágneses permeabilitása nem változik (m = 1).

 

A tekercs

A tekercs fonott kosár szerű kialakítását háromféleképpen értelmezhetjük:

1. A tekercs induktív
   
   Ebben az esetben a fonatnak nem célja a fluxus lecsökkentése, következésképpen jelentős mágneses fluxus található a kondenzátor belsejében. A működési elv ekkor a szokásos mágneses mezőn alapul.
   
   
2. A tekercs nem induktív
   
   A fluxus kondenzátorba lépése meg van akadályozva. A működési elv ekkor a mágneses vektor potenciálján alapszik.
   
   
3. A tekercs induktív és nem induktív
   
   Nincsen megfelelő felszerelésem, hogy analizálhassam a tekercsek nem induktív (skaláris) aspektusait. Nem hiszem, hogy szükséges skaláris mezőkkel magyarázni ezt a működést. Ezért még egy - talán helytelen - feltevést engedek meg magamnak, azaz hogy a tekercs csak a szokásos mágneses mezőt használja.

 

A tekercs és kondenzátor kölcsönhatásai

Hogyan hat a tekercs mágneses mezeje és a kondenzátor egymásra? Megkockáztatva azt, hogy jól ismert dolgokkal untatlak, úgy gondolom, hogy érdemes kitérni az elektrolit kondenzátorok működésére egy pár mondat erejéig. Az elektrolit kondenzátornak van egy plusz folyékony vagy szilárd elektrolitból kialakított rétege az egyik fegyverzet és a dielektrikum között. Ennek a rétegnek két fő funkciója van - egyrészt jobb kontaktust biztosít a fegyverzet és a dielektrikum között, másrészt pedig tömíti azokat az apró lyukakat, melyek a dielektrikumban keletkeznek az elektromos folyamatok során.

A Hendershot készülékében használt folyékony dielektromos anyagnak érdekes elektromos tulajdonságai vannak: magas a dielektromos állandója (e) és jó az ionvezetése (3). Mivel nyilvánvalóan az ionok valamilyen kapcsolatban vannak a dielektromos állandóval e, és mivel a mozgó töltések a Lorentz erő hatására kitérnek a haladási irányukból, ezért nagyon valószínűnek látszik, hogy a tekercs körül kialakuló mágneses mező hatására megváltozik a kondenzátor e dielektromos állandója, ezáltal pedig a kapacitása is. Nem vagyok annyira jártas a kémiában, hogy elmagyarázzam az összes részletet, de olvastam Weiss kísérleteiről (1), aki bemutatta, hogy a mágnes hatással van a kémiai anyagokra és ezáltal a nedves cellákban az elektromos jellemzőkre is. A Hall-effektus (3) megfigyelhető az elektrolitokban is.

Az itt alkalmazott mechanizmust kísérletekkel kell ellenőrizni. Úgy gondolom, hogy az ionokra ható Hall effektust is be lehet bizonyítani, de az is lehet, hogy skaláris jelenségekről vagy akár valami másról van szó. Nem annyira a mechanizmusra szeretnék fókuszálni, hanem inkább arra, hogy egyutas kölcsönhatás van az induktivitás és kapacitás változása között, azaz a kapacitás változása nem változtatja meg az induktivitást. Ez egy nem reciprokális rendszer.

Bizonyára ismered azt a kísérletet, amit Jean-Louis Naudin és én együtt végeztünk a varikap diódás parametrikus rezgőköröknél (lásd itt). Ott a feszültségszint változása volt nem reciprokális, mivel a kimeneti feszültség nem volt elég magas ahhoz, hogy érzékelhetően visszahasson a vezérlő feszültségre. A magasabb kimeneti feszültségeken az eszköz nemlineáris - frekvenciaduplázó - üzemmódba kerül. Ez az üzemmód néha visszahat a bemenetre, akár teljesen semlegesítheti is a vezérlő feszültséget, tehát ez egyértelműen egy reciprokális rendszer. Vegyük figyelembe még azt a bizonyított tényt is, hogy minden nem reciprokális elektromos rendszerben mágneses mezőnek is jelen kell lennie.

A Hendershot féle tekercs/kondenzátor igazi nem reciprokális rendszernek tűnik. A nem reciprokalitás ténye be lett bizonyítva alacsony frekvenciás rendszerekben, ahol egy elektromágneses jelátalakító mechanikusan volt összekapcsolva egy elektrosztatikus vagy piezoelektromos jelátalakítóval.

Ezeknek az eszközöknek az általános formája "mágneses-mechanikus vagy anyag egyesített-elektromos". A Hendershot féle készülék pontosan beleillik ebbe a kategóriába, mivel annak ion-kapacitása a mágneses-indukciós-mechanikával változtatható.

 

Rezonancia

A nem reciprokális rendszerek általában veszteségesek, bár néhány mikrohullámú ferrites rendszer nagyon kis belső veszteségekkel tud működni.

Hogyan nyerhetünk egy ilyen rendszerből ingyenenergiát?

A rezonancia segítségével. Emlékezzünk vissza, hogy a nem reciprokális rendszerek nem terhelik le a bemenetet - nem tudják megváltoztatni azt - azaz akármilyen állapotban is volt a bemenet a folyamat elején, ugyanolyan állapotba kerül vissza a folyamat végén. Ha a bemenet egy rezgőkör, akkor csak a bemeneten megjelenő elektromos veszteségekkel kell számolnunk, mivel a meghatározás szerint figyelmen kívül hagyhatjuk a kimenetet.

A helyzet az, hogy ha a teljesítményt egy nem reciprokális rendszeren keresztül juttatjuk a terhelésre, akkor a terhelés nem tud visszahatni az áramkör működésére. A bemeneti körben mérhető bizonyos Q esetén és a nem reciprokális elemeken létrejövő bizonyos veszteség esetén az áramkör ingyenenergiát fog "termelni". Itt meg kell jegyeznünk, hogy a Hendershot féle készülék kimeneti teljesítménye a tekercs/kondenzátor kör kapacitásának a változása révén jött létre, így a kimeneti áramköröket parametrikusan hajtotta meg. Ezért volt szükséges állandóan az áramkör behangolása. A parametrikus oszcilláció Mathieu egyenlete alapján több instabil területet mutat a frekvencia és a teljesítmény különböző tartományaiban.

Ezekből az elgondolásokból kiindulva sokféle ingyenenergia eszközt hozhatunk létre. A tisztán mechanikus eszközöktől, mint pl. a giroszkópoktól kezdve a szilárd állapotú kerámia rezonátorokig nagyon sokféle eszközt bevonhatunk a "játékba". Ezek lehetővé teszik, hogy megértsük és reprodukáljuk pl. a Testatika generátort vagy a Hendershot féle készüléket.

 

 

Referenciák:

1. "Violation Of The Reciprocity Theorem In Linear Passive Electromechanical Systems"
   by Edwin McMillan, J. Acous.
   Soc. Am. (18), 344 (1946)
   
   "Coordinates And The Reciprocity Theorem In Electromechanical Systems"
   by John W. Miles, J. Acous.
   Soc. Am. (19), 910 (1947)
   
   
2. "Reciprocal Relations In Irreversible Processes I, II"
   by Lars Onsager,
   Phys. Rev. (37) , pp. 405-426 (1931)
   
   "Some Aspects Of Onsager's Theory Of Reciprocal Relations In Irreversible Process"
   by H.B.G. Casimir,
   Nuovo Cimento Suppl. (6), pp. 227-231 (1949)
   
   
3. " Electrolytic Condensers",
   by Philip Coursey,
   Chapman and Hall, 1937

 

Az eredeti szöveget angol nyelven itt olvashatod.

 

Megjegyzés: A magyarázó szövegben Fred említi a Hall-effektust.

A Hall-effektus az Edwin Hall által 1879-ben felfedezett jelenség, mely szerint, ha egy vezetőben vagy félvezetőben áram folyik, és azt mágneses térbe helyezzük, akkor az áramot hordozó részecskékre (fémeknél elektron) Lorentz-erő hat, ami azzal jár, hogy a vezető két oldalán feszültségkülönbség lesz. Ezt a feszültséget Hall-feszültségnek nevezik.

1. ábra. A Hall-effektus különböző áram- és mágnesestér-irányok esetén.

 

Jelölések:

1. elektronok
2. a vezető (Hall-érzékelő)
3. mágnesek
4. mágneses tér
5. feszültségforrás.

Amerre az elektronok kitérülnek, arra lesz negatívabb a vezető.

 

A magyarázó szöveget innét vettem.

 

 

Méhsejt és fonott kosár tekercsek MenüKísérletek

 

 

Utolsó frissítés dátuma: 2005 december 08.