Ezen az oldalon Hendershot készülékével ismerkedhetsz meg. Elég sok benne a homályos folt, különösen az első verziónál, de mindenképpen jó kiindulási alapnak.

A készülék felépítése

Hendershot készüléke egyszerű áramköri elemekből áll, mely ennek ellenére az elektronikában jártas ember szemében értelmetlennek tűnik. Tekercseket és kondenzátorokat tartalmaz, melyek egy része saját készítésű és egymás mellett, illetve egymásban helyezkednek el. Ez az elhelyezkedés azonban semmi új dolgot nem tartalmaz.

A Hendershot generátor nem igényel külső energiaforrást - még a beindításhoz sem, csak egy különös folyamatsort, melyet Hendershot "beállításnak" nevezett. Ez a beállítás abból állt, hogy egy - a két végén lecsupaszított - vezetékdarabbal összekötött az áramkörben különböző pontokat felismerhetetlen sorrendben vagy valamiféle rendszer nélkül, míg el nem kezdődött a rezonancia. Ekkor a készülék már folyamatosan szolgáltatta az elektromosságot. A "beállítás" néha pár perc alatt sikerült, néha viszont ennél több idő kellett hozzá.

Első ránézésre a készülék teljesnek néz ki, de a különböző forrásokból kiderül, hogy néhány részlet nem teljesen világos. Ez az oka annak, hogy különböző emberek különbözőképpen próbálták reprodukálni Hendershot eredeti készülékét.

 

Az első és valószínűleg legrégebbi verzió

Marks Hendershot által fellelt archívumból ered a következő leírás, amely valószínűleg a Hendershot generátor legrégebbi verziója. Sajnos ez nem teljes és nem mindenhol felismerhető, ráadásul Hendershot később még változtatott is rajta (lásd az itt következő leírás legutolsó pontjait).

3. ábra. A Hendershot generátor felépítése

 

A következő leírásban, mely sajnos részben hiányos, részben pedig nem teljesen világos, Hendershot a következőket írja:

• Egy kicsi, vízszintesen elhelyezett fémlap gyűjtőt 1 használok, mely egy mozgatható mágneses anyagból készült szalaghoz 2 csatlakozik. Ez a szalag oda van erősítve az első tekercs vasmagjához 3.
  
  
• A mágneses szalag 2 egy rézvezetékben 5 folytatódik. Ennek a vezetéknek a másik vége a második tekercs 6 középpontjához csatlakozik.
  
  
• A tekercs kint van ?? A menetek szigetelt rézvezetékből állnak, melynek átmérője ?? Ez egy állandó mágneses vasmaggal 7 van ellátva. Ez a tekercs lehetőleg álljon párhuzamosan az első tekerccsel.
  
  
• A mag 7 és a körülötte lévő tekercs 6 megegyezik a 3-mal, melynek két ?? menetszámú rézvezetékből készült tekercse van. A vezeték átmérője ?? A tekercsek a méhsejt szerkezethez hasonlóan vannak megtekercselve és egymást keresztezik a vezetékek.
  
  
• A tekercs 6 végei mindegyik esetben az összekötő vezetékek 9 és/vagy 10 felett vannak és a méhsejt szerkezetű tekercs 8 egymást keresztező vezetékeihez csatlakoznak. Itt vesszük le a kimeneti feszültséget a csipeszekkel 10 és/vagy 11 ellátott vezetékek segítségével.
  
  
• Az első tekercs 4 csatlakozói további két tekercsben 13 és/vagy 14 folytatódnak. Az átmérőjük ?? és lágyvas magokkal 15 és 16 vannak ellátva. Ezek a tekercsek sorba vannak kötve egy elektromos ellenállással 17, mely a tekercsek 13 és 14 között található. Ennek a saját készítésű ellenállásnak az értéke kicsi, körülbelül ?? MOhm. (Ez nem is olyan kicsi, bár lehet, hogy itt a szöveg nem volt teljesen világos)
  
  
• A tekercsek 13 és 14 párhuzamosan kapcsolódnak a méhsejt szerkezetű tekercshez, mindegyik a méhsejt tekercs egy-egy oldalán, a készülék függőleges hosszirányú síkjában található. A vasmag 3 oda van forrasztva a kicsi, lemez anyagból készült transzformátor lapok 18 együtteséhez.
  
  
• Ezek a fémlemezek helyet biztosítanak a vékony vezetékből készült kiegészítő tekercsnek 19, melynek közepében ?? A tekercsben 19 nincs vasmag. A tekercs 19 belső vége a 20 pontban kapcsolódik a csipeszes végű vezetékhez 11, a külső vége pedig a 21 vezetékben folytatódik, mely a 22 tekercshez kapcsolódik. Ennek a tekercsnek 22 a menetszáma ??, átmérője ??. A vasmag 23 el is hagyható.
  
  
• A tekercs 22 külső menetének a vége a 24 vezetéken keresztül kapcsolódik a vékony vezetékből készült második tekercs 25 belső menetéhez, akárcsak a tekercs 19, bár a menetek iránya eltér. Ez a tekercs a 26 pontban csatlakozik a kimenet 12 másik végéhez.
  
  
• A 18 lemezekkel megegyező anyagból készült lemezes transzformátor 27 belsejében található tekercs 25 nem rendelkezik vasmaggal, a fémlemezek 27 és 18 pedig egymástól el vannak választva. A tekercsek javasolt irányát a nyilak jelzik.
  
  
• A kimenetre 11 és 12 kötött lámpa vagy kisebb motor folyamatosan fog működik, ha a készülék hosszirányú tengelye észak-dél irányba mutat, és abbahagyja a működését, ha ebből az irányból kimozdítjuk.
  
  
• Tehát a motor megáll vagy a lámpa elalszik. Ahhoz, hogy ezt megakadályozzuk és hogy a készülék minden helyzetben működhessen, megváltoztattam a tekercs 8 felépítését. Az összes többi alkatrész változatlan maradt.
  
  
• A lemez 1 meghosszabbítását 2 a vezeték 5 egy kicsi, lágyvasból készült lemezzel 28 köti össze, melyen bronzlemezes tekercs 30 található. A tekercs menetszáma ??, átmérője ??. Ezt egy csavar 32 erősíti a lágyvasból készült tekercshez 31. Ez a tekercs 31 a gyűrű mágnes 33 egyik pólusát metszi.
  
  
• A csavar 32 nem csak a 31 tekercset rögzíti a mágneses pólushoz, hanem a 29 tekercset is. A fémlemezhez 28 van erősítve egy bronzlemezes tekercs 30. Ennek a tekercsnek az egyik vége a vezetéken 9 keresztül csatlakozik a tekercs 29 egyik végéhez, míg a másik vége egy ólom csavarral 11 van felerősítve. A tekercs körül van egy második tekercs 8a is, mely ugyanabból a vezetékből készült és a menetszámuk is megegyezik. A tekercs 29 másik vége a vezetéken 10 keresztül a másik, kívül elhelyezkedő méhsejt tekercshez 8b, valamint a csipesszel ellátott kimenetre 12 csatlakozik.
  
  
• Meg kell jegyeznünk, hogy mind a két felépítésnél a tekercs 4 a tekercs 3 vagy a két tekercs 8a és 8b mellett helyezkedik el. Ugyanez érvényes a másik tekercsekre 6 és 29 is.
  
  
• Ezek a tekercsek 6 és 29 a tekercsek 8, 8a és 8b külső felén találhatóak a tekercsek 4 és 29 tengelyében.
  
  
• A tekercsek 6 és 29 egymáshoz képest párhuzamosan kell, hogy elhelyezkedjenek.
  
  
• A tekercsek 13 és 14 tengelyei szintén párhuzamosan vannak elhelyezve a tekercsekkel 8, 8a és 8b.
  
  

 

A második (és sokkal jobban ismert) verzió

Az itt következő verzió sokkal gyakrabban megtalálható a fellelhető irodalomban. Ez Marks Hendershots dokumentumai közül való.

4. ábra. A második verzió eredeti kapcsolási rajza

 

Van még egy ehhez hasonló verzió, mely egy kicsit különbözik a 4. ábrán láthatótól, ahol a feliratok nem igazán felismerhetőek. Ezen a modernebb verzión már minden jól látszik:

5. ábra. A 4. ábrán látható verziótól egy kicsit különböző, de sokkal érthetőbb variáció

 

A legfontosabb alkatrész a két LC rezgőkör: C1/L1 és C2/L2, ahol a C1 és a C2 saját készítésű kondenzátorok. Hendershot elektrolit kondenzátorokkal is kibővítette a kapcsolást úgy, hogy azt szétszedve csak a kondenzátor lemezeket használta. Ezeket úgy tekerte fel, hogy meghagyta az alumínium lemezeket, melyek közé elektrolittal átitatott papírt helyezett, majd az egészet egy acél hengerbe helyezte. Ez ugyan megváltoztatta a kapacitást, de ez nem volt kritikus. Ami viszont fontos volt, az az, hogy a két kondenzátor kapacitása a lehető legpontosabban egyezzen.

Az L1 és L2 tekercseket szintén saját maga készítette fonott kosár tekercsként. Pontosabban ezek rövid, hengeres alakú tekercsek, melyek átmérője kb. 15 cm (5 15/16"), de nem csak egyszerűen fel vannak tekerve, hanem a vezetéket kosár formában tekerte fel. A tekercsek elkészítéséhez egy fapadon egyenletesen, egy 150,8 mm átmérőjű kör kerületén elhelyezett 57 db 3,2 mm átmérőjű csapot. Ezek között a csapok között tekercselte fel a vezetékeket. Nem tudjuk, hogy hogyan jutott Hendershot erre a megoldásra, mivel ezt sehol se említette. Azt azonban egyértelműen tudjuk, hogy az így kialakított tekercs kapacitása elhanyagolható.

Az elektro-mechanikus rezonátor felépítése megegyezik azzal, amit pl. az elektromos csengőkben találhatunk. A tekercs és a mag közötti távolság változtatható és a célja a rezonancia frekvencia beállítása.

A második verzióról fényképekkel is rendelkezünk, melyeken a mechanikai felépítést jól fel lehet ismerni.

6. ábra. A második verzióról készült fényképek

 

Összegzés

A fentebb ismertetett két verzió láthatóan különbözik egymástól. Ha mind a kettő működik, akkor ez egy közös alapelvet sugall.

A következő különbségeket fedezhetjük fel a két verzió között: Az első verziónál a 8-as számmal jelölt tekercs "méhsejt szerű", míg a második verziónál, mely jóval később készült, a tekercs "fonott kosár szerű". Nem teljesen világos, hogy ez ugyanazt az alapelvet tükrözi-e. További érdekesség, hogy az első verziónál nincsenek megemlítve a különleges kondenzátorok sem a rajzon, sem pedig a leírásban, míg a második verziónál ezek különlegesen fontos szerepet játszanak. Ifjabb Hendershot saját maga készítette el ezeket a speciális kondenzátorokat.

Ugyanakkor van pár hasonlóság is: Az első verzió leírásánál a 2es számmal jelölt fémszalag, mely a 3-as számú vasmaghoz van erősítve, nagyon emlékeztet a második verziónál használt elektro-mechanikus rezonátorra. Ezen kívül mind a két verzióban vannak olyan áramköri részek, melyeknek a lehető legjobban meg kell egyezniük egymással. Az első verziónál ez a 25/27 és 18/19, míg a második verziónál a C1/L1 és C2/L2 rezgőkörök, melyek tekercsei és kondenzátorai speciális kialakításúak.

 

Az eredeti szöveget innét fordítottam.

A feltételezett működési elv ismertetése előtt ismerkedjünk meg a méhsejt szerű és a fonott kosár szerű tekercsekkel.

 

Bevezető MenüMéhsejt és fonott kosár tekercsek

 

 

Utolsó frissítés dátuma: 2005 december 05.