Az itt következő sorokban a BlackLight Power cég szabadalmát képező BlackLight folyamattal ismerkedhetsz meg.

A plazma egy forró, fénylő, elektromosan feltöltött gáz. A BlackLight folyamat plazmát hoz létre, mely hőt és fényt bocsát ki, valamint új kémiai vegyületeket hoz létre.

1. ábra. A plazma

 

1. lépés: A víz elektrolízise

A víz a Földön legnagyobb bőségben fellelhető erőforrás és a BlackLight Folyamat üzemanyaga.

2. ábra. A víz a BlackLight Folyamat üzemanyaga

 

A közönséges vizet először hidrogén és oxigén gázokra bontjuk az ismert módszerekkel. Az oxigén gázra nincs szükség a további folyamathoz, ezért azt szabadon engedhetjük.

3. ábra. A vizet közönséges elektrolízissel hidrogénre és oxigénre bontjuk

 

Az elektrolizáló cella anódjára és katódjára feszültséget adva hidrogén buborékok fejlődnek a katód mentén és oxigén buborékok az anód mentén. Az eredményül kapott reakció képlete a következő:

H2O => H2 + 1/2 O2

 

2. lépés: Szétválasztás

A hidrogén gázt hidrogén atomokra bontjuk az ismert módszerek segítségével:

H2 => 2 H

4. ábra. A hidrogén molekulát atomjaira bontjuk

 

Azok a hidrogén molekulák, melyek kapcsolatba kerülnek bizonyos felhevített fémekkel (mint például a nikkellel vagy a titániummal) szétesnek atomjaikra. A hidrogén molekulák egy másik lehetséges szétválasztási módja az, hogy nagy energiájú elektronokkal bombázzuk a hidrogén molekulákat, ezáltal azokat energizáljuk és szétválasztjuk. Ezeket a nagy energiájú elektronokat mikrohullámú mezők, rádiófrekvenciás mezők vagy a plazmára kapcsolt feszültség segítségével kaphatjuk meg.

 

3. lépés: Katalízis

A katalizátor a kémiai reakciók azon része, amely a reakció során változatlan marad. A BlackLight folyamatban csak bizonyos atomok és ionok szolgálnak katalizátorként, mint például a kálium atom vagy a strontium ion.

A katalizátor elnyeli a hidrogén atom energiáját, miközben a hidrogén összezsugorodik és hidrino atom lesz belőle. A hidrinok sugara a normál hidrogén atom sugarának a fele, harmada, negyede stb.

A katalízis folyamatábráját láthatjuk a következő ábrán.

5. ábra. A katalízis folyamata

 

Egy stabil atom a katalizátornak rezgés útján energiát adhat át anélkül, hogy energiát sugározna ki magából. Ehhez a két anyag elektromos vagy mágneses mezejének többpólusú párosításban kell lennie.

Például két hidrogén atom hidrogén molekulává alakulásához arra van szükség, hogy rezgő energiaátvitel során hőt közöljenek egy harmadik testtel. A rezgő energiaátvitel az alapja az ipari foszfor fluoreszkáló fényének.

Ha a katalizátor a kálium, akkor az pontosan annyi energiát nyel el, hogy három elektront ionizálhasson, kettőt a 3p elektronpályán, egyet pedig a 4s elektronpályán.

6. ábra. A kálium atom ionizálódása

 

A katalizátor (mely ebben az esetben kálium) az elektronokkal plazma állapotban újraegyesül. Ez foton kibocsátással jár, mely a plazmaállapotot kíséri. Ezt követően a katalizátor újra felhasználhatóvá válik.

K3+ + 3 e- => K + 81,7426 eV

7. ábra. A kálium fénykibocsátás kíséretében egyesül az elektronokkal

 

A káliummal történő energiaközlés utáni pillanatban az atom mezeje négyszer nagyobb. Az elektronok az erős mező hatására befelé gyorsulnak, és vagy fotonként kisugározzák az energiájukat vagy pedig egy másik hidrogén atomnak átadva az energiát azt felgyorsítják.

A nagysebességű hidrogénatomokat Gyors H-nak nevezzük. Ez megfigyelhető a BlackLight folyamat plazmájában.

8. ábra. Az elektronok az erős mező hatására befelé gyorsulnak, ami a hidrinok kialakulásához vezet

 

A hidrinok jelölése: H[aH/2], H[aH/3], H[aH/4] stb., ahol aH a normál hidrogén atom elektronhéjának a sugara.

 

4. lépés: A reakció

Ezt követően a hidrino atomok reakcióba lépnek egymással és a káliummal. Ekkor új vegyületek keletkeznek, mint pl. dihidrino gáz vagy hidrino hidrátok: KHI vagy KH(1/4).

9. ábra. Dihidrino gáz

 

10. ábra. Hidrino hidrátok

 

Ezek a vegyületek nagyon stabilak a hidrinok magasabb kötési energiájának köszönhetően. Gyakran rendelkeznek új és érdekes tulajdonságokkal, mint pl. a szerves és szervetlen jellemzők keverékével.

 

5. lépés: Aránytalanság

Miután a hidrinok kialakultak, azok fenntartják a reakciót.

Például két fél hidrino reakcióba léphet, aminek során egy negyed hidrino és egy normál hidrogén atom keletkezik, valamint 68 eV energia szabadul fel.

11. ábra. Az aránytalanság

 

Ebben a példa reakcióban a két fél hidrino atomból az első lépésként egynegyed hidrino atom, egy szabad proton és egy szabadelektron keletkezik.

54,4 eV + H[aH/2] + H[aH/2] => H[aH/4] + H+ + e- + 108,8 eV

A reakció második lépésében a szabad proton megköt egy szabad elektront, miközben kibocsát 13,6 eV-ot.

H+ + e- => H[aH] + 13,6 eV

12. ábra. Mikor a szabad proton megköt egy szabad elektront, foton emisszió jön létre

 

A teljes reakció tehát a következő:

H[aH/2] + H[aH/2] => H[aH/4] + H[aH] + 68 eV

Végül ismét az itt már ismertetett hidrino kialakulási folyamat játszódik le.

 

A reakciók során megjelenő plusz energia a kozmoszban, azaz a "sötét anyagnak" nevezett térben is megfigyelhető EUV emisszióból származik.

13. ábra. A kozmoszból, azaz a "sötét anyag"-ból származó EUV emisszió

 

A szöveget innét fordítottam. Az angol eredeti szöveget is érdemes megnézni, mivel ott pár rövid animáció is van, ami szemléletesebbé teszi a folyamatot.

 

Bevezető MenüA kvantummechanika alapjai

 

Utolsó frissítés dátuma: 2006 február 07.