Lacinak volt egy ultrahangos vízporlasztója, amit jelenleg kísérletképpen arra használ, hogy az autójában a hagyományos gázolaj mellé vizet is keverve csökkentse a fogyasztást. Laci kísérleteinek eredményeit olvashatod a következő sorokban.

"Egy 3 membrános ultrahangos párásítót szereltem az autómba - 1,9-es
szívó dízel - hogy kipróbáljam, valóban csökken-e a fogyasztás.

1. ábra. Az ultrahangos vízporlasztó

 

Szobában óránként 2 dl -t párologtat, ha egy ventillátort is ráirányítok, akkor 3 dl-t. Az eredeti trafója 105 W-os és 24 V-ot ad le teljes terhelésen, az áramfelvétel ekkor 2,4 A.

Készítettem egy invertert, amiről autóban is működik ugyanilyen paraméterekkel.

2. ábra. A megépített inverter

 

Sajnos nagyon melegszik, 8-10 A körül van az áramfelvétele és 15 perc után már nem tudom megfogni a hűtőbordát, valószínű másikat kell beraknom.

De tökéletesen működik róla a porlasztó!

A vízszintérzékelőt több kísérlet után sikerült megbízhatóra beüzemelni. Próbáltam 741-el is , tranzisztorokkal is, de a 3. ábrán látható a legérzékenyebb és legmegbízhatóbb.

3. ábra. A vízszintérzékelő kapcsolási rajza

 

Kipróbáltam -15 fokon - beraktam a fagyasztóba - és tökéletesen működik, a desztillált víznél is biztosan kapcsol akkor is, ha 3-4 cm-re vannak egymástól az érzékelők. A kondit és az ellenállást azért kötöttem párhuzamosan a gépkocsi jelfogóval, hogy a vízlötyögésre ne morzézzon, az erősebb kanyarokban és hirtelen fékezéskor azért így is bekapcsol, de nem zavarja a működést.

4. ábra. A vízszintérzékelő elektronika oldalról

5. ábra. A vízszintérzékelő elektronika felülről

 

A jelfogó egy Lada ablakmosó szivattyút kapcsol. Ez egy akvárium levegőztető csövön szállítja a folyadékot az űlés mögül a motortérbe.

6. ábra. A víztartály

 

A folyadék most 50 % téli ablakmosó, hogy ne fagyjon be, és 50 % ioncserélt víz.

7. ábra. Összeszerelve

8. ábra. A víztartály és az elektronika összeszerelve

 

A tartályban lévő cső végére ráhúztam egy ólomsúlyt, hogy mindig alul legyen a cső vége.

9. ábra. Az ólomsúly

 

Egy krumpliba belenyomtam egy 16 mm-es kemény csövet, ez kivájta a közepét, rátettem egy deszkára és a lyuk közepére állítottam egy akkora fúrószárat, hogy a vízcsövet bele tudjam dugni, ekkor beleöntöttem a megolvasztott ólmot és kész is volt.

Mikor az inverter 12V-os bemenetére kötöttem a vízszintérzékelő tápját, mely a szivargyújtóról táplálta mindkettőt, akkor nem érzékelt, állandóan ment a szivattyú. Most egy 12 V-os kis aksit tettem a szerkezet mellé és arról táplálom csak a vízszintérzékelőt, így semmi gond nincs.

10. ábra. A vízszintérzékelő

 

Az érzékelők azért vannak széthajlítva, hogy egy vízcsepp ne tudja összezárni őket. A vastag műanyagcsövet pedig azért raktam a vízszűrőház fedelére, hogy a beszívott légáramlat minél mélyebbről vigye a ködöt a motorba.

11. ábra. Bemenetek a légtelenítőn

12. ábra. Működés közben

 

A légtömegmérő után fúrtam meg a szívócsövet és egy 10 mm-es ferdén levágott rozsdamentes csövet csatlakoztattam bele (a ferde rész a motor felé mutat), erre húztam egy 14 mm-es PVC csövet, mely a vízszűrőházra csatlakozik.

13. ábra. A csatlakozó cső

14. ábra. A csatlakozó cső a szívócsőben

 

A szűrőház másik oldalára, ahol beszívja a levegőt, egy szivacsdarabot raktam, hogy megfogja a levegőben lévő porszemcséket.

1. videó. Laci megfújja a csövet, hogy lássuk, mennyi vízpára keletkezik a párásító készülékben

 

A videón a szívócsövet fújom meg és ahol a levegőt szívja ott megy ki a pára (ellenkezőleg, mint ahogy valójában működik).

15. ábra. Az autóban

 

Mivel mostanában elég ködös, párás az idő, még nem érzékeltem, hogy másképp menne a motor, bár mintha a kipufogógáz nem lenne annyira büdös, de csak most szereltem be a kocsimba, a tesztelés ezután lesz.

Jó kísérletezést kívánok!"

 

 

Utolsó frissítés dátuma: 2005 november 24.