Az egyik Olvasó, Laci, a napokban olvasta az inverter házilag történő megépítéséről szóló cikket és kedvet kapott a kipróbálásához.

Az alkatrészek beszerzésénél Laci egy kis gondban volt, mivel nem kapott a boltban 2SJ471 és 2SK2956 típusú nagyteljesítményű FET-eket. Azt kérdezte tőlem, hogy lehet-e ezeket valamilyen más típusú FET-ekkel helyettesíteni, mivel a boltban azt mondta az eladó, hogy másik típusokkal esetleg nem fog működni az elektronika.

A válasz egyértelműen igen, lehet a FET-eket helyettesíteni, mindössze négy dologra kell odafigyelni:

• a FET maximális drain áramára (Id), ami nem lehet kisebb az eredeti FET drain áramánál
• a FET drain és source közötti nyitóirányú ellenállására (Rds), ami minél kisebb annál jobb
• a FET maximálisan megengedett drain és source közötti feszültségére (Vds), aminek az értéke nem lehet kisebb a helyettesítendő FET Vds feszültségénél
• A FET csatornájának típusa egyezzen (N vagy P csatornás)

Általában még fontos paraméter az a maximális kapcsoló frekvencia, amin a FET még veszteségek nélkül is üzemel, bár itt az invertereknél ez nem lényeges szempont, mivel csak 50 Hz körüli a frekvencia.

Ezen ismeretekkel felvértezve Laci a 2SK2956 típus helyett az IRF3205-öt, míg a 2SJ471 helyett az IRF5210-et használta. A többi alkatrész megegyezett az itt közölt kapcsolásban megadottakkal.

1. ábra. A megépített elektronika

 

2. ábra. Az elektronika és a hűtőbordára szerelt FET-ek

 

A kapcsolás nagyszerűen működött, a kimeneti feszültséggel azonban voltak kisebb gondok. Erről Laci a következőket írta:

"A kimenő váltakozó feszültség csak max. 210 V-ot ér el, de ha a potmétert lejjebb tekerem, akkor leesik 202 V környékére. Ennek ellenére minden fogyasztót tudtam működtetni róla, pl. egy 37 cm-es TV-t is. Amit tapasztaltam az az volt, hogy bekapcsolás után a TV azonnal kikapcsolt és csak kb. ötödik próbálkozásra maradt bekapcsolva. Ezen kívül még annyit írnék, hogy a trafó, amit használtam 300 W-os."

A valamivel alacsonyabb kimeneti feszültség oka a transzformátorban rejlik. Próbáljunk meg olyant beszerezni, aminek a kimeneti feszültsége (normál, tehát nem inverteres üzemmódban) kb. 11 V. Ez azért jobb, mert a trafókat úgy méretezik, hogy a névleges kimeneti feszültségük nagyobb legyen a kívántnál. Ha pl. 12 V-ot írnak, akkor 13-14 V a kimeneti feszültsége terheletlenül. Ez azt jelenti, hogy N = 220 / 13 = 16,9 és ha erre 12 V-ot kötünk, akkor a 220 V helyett csak 12 * 16,9 = 202,8 V-ot kapunk. Laci többet kapott, ami azt jelenti, hogy a menetszám arányok valamivel jobbak voltak, de nem eléggé.

Ebből kiindulva Laci kipróbálta egy olyan transzformátorral is az invertert, aminek a normál üzemmódban megadott névleges kimeneti feszültsége 9 V volt.

"Tényleg csak a trafóval volt a probléma. Ki tudtam próbálni egy olyan transzformátort, aminek 9 V névleges kimenő feszültsége van. Persze csak terheletlenül mértem és csak rövid ideig. Az eredmény 262 V, tehát tényleg a nagy menetszám volt a problémám az előző méréseimkor."

3. ábra. Az inverter elektronikája és transzformátora

 

Itt felmerül egy olyan gondolat is, hogy mi lenne, ha csökkentenénk a trafó kisfeszültségű tekercsének a menetszámát. Ez elméletileg megoldható lenne, de a transzformátorokat általában úgy tekercselik, hogy a kisfeszültségű rész van alul, azaz a vasmaghoz közelebb, így először le kellene szedni a nagyfeszültségű tekercset, majd pedig újból visszatekercselni. Ez nem a legkönnyebb feladat. A másik lehetőség az, hogy a nagyfeszültségű tekercs menetszámát növeljük meg. Ez már kivitelezhetőbb, bár ehhez is szükség van némi szakértelemre.

A legfontosabb dolog azonban az, hogy az inverter valóban működik és képes folyamatosan táplálni a háztartási fogyasztókat.

 

Megjegyzés: Laci ígérte, hogy amint sikerül egy oszcilloszkópot szereznie, az inverter jelalakjairól is készít felvételeket.

Folyt. köv.

 

 

Utolsó frissítés dátuma: 2005 március 23.