Vferi és Laci elhatározták, hogy megépítik a Multi-Fuel processzort (MFP). Hogy mi is az az MFP, arról itt olvashatsz magyarul. Mivel az egyes kísérletekhez szükséges berendezések összerakása és átalakítása időt vesz igényben, ezért azok különböző időpontokban lettek elvégezve.

A kérdések

A kísérletek elsődleges célja annak megállapítása volt, hogy valóban olyan jó hatásfokú-e a rendszer, mint azt Naudin kísérletei mutatták. Mikor erről leveleztünk Vferivel, a következőket írta:

"Ami engem egy kicsit zavar a Naudin leírásban, az a buborékoztatós benzin-víz keverés.

Ha összeöntök egy edénybe vizet meg benzint, akkor ugye a benzin a víz tetején jól elkülönülve helyezkedik el. Ha bevezetem alulra a füstgázt, ami átbuborékol a vízen, majd fölötte a benzinen, mi biztosítja, hogy a tartályból kiáramló gőz pont a tartályban levő folyadékok térfogatának arányában fogja tartalmazni az egyes összetevőket? Tehát ha a tartályba két rész vizet és egy rész benzint töltök, a kiáramló gőz 2:1 arányban fog vizet és benzint tartalmazni? Ezt először egy 2 literes uborkásüvegbe töltött víz-benzin keveréken átbuborékoltatott füstgázzal, különböző víz, benzin térfogataránynál ellenőrizni kell, mert ez képezi annak a kijelentésnek az alapját, hogy a motor 25% benzinnel és 75% vízzel megy. Mert ha ugyan beleöntjük a tartályba látványosan a vizet is meg a benzint is, de a kiáramló gőzök főként benzint tartalmaznak, míg a víz a tartályban marad, akkor megsüthetjük a "találmányunkat" .

Nem tudom hogy a mágnesesség játszik-e szerepet a berendezésben, mert ha az a cél, hogy a belső vasrúd mágnesessé váljon, akkor az nem lehet lágyvas, mert az alapjában véve lágy mágneses, tehát a mágneses tér megszűntét követően nem marad mágneses. Az acél felmágnesezhető, de csak gyengécske mágnes lesz, és ha felmelegítik, eléri a Curie pontot és vége még annak a kevés mágnesességének is. Nem beszélve arról, hogy ha a külső cső vas, akkor hiába forgatom akármilyen irányba, a belsejében nemigen lesz mágneses tér.

Szóval vannak némi kételyeim nekem is. Laci összeszedi a papírjait, összeülünk, megbeszéljük, elkészítjük, vagy elkészítem és közösen kipróbáljuk."

 

Az előkészületek

Vferi a következőket írta az előkészületekről:

"Több mindent beszereztem és elkészítettem az MFP-hez, küldök is egy fotót, ahol kirakva láthatóak a szerkezet központi részének alkatrészei, az összekapcsolásuk egy lehetséges variációjának megfelelően."

1. ábra. Az MFP alkatrészei

 

"Maga az MFP tehát összeáll, ami további megfontolás tárgya, az a motorhoz való kapcsolódás és a buborékoztató. A motort ugyanis először el kell indítani valahogy, amíg az MFP hideg, és a buborékoztató sem ad gőzt. Erre az az elképzelésem, hogy az MFP kivezető csövét egy olyan T elágazáshoz vezetem, aminek a másik ágára az eredeti karburátor kimenete csatlakozik. Így amíg nem indul be az MFP, addig a hagyományos karburátor dolgozhat és az áttérés egyikről a másikra folyamatosan lehetséges, azaz ha a csapokat nem állítom be rögtön a helyes értékre, akkor még nem fullad le a motor. A jó beállítás a fordulatszám emelkedéséről hallható, ekkor kikapcsolom a porlasztón a mágnes-szelepet és máris teljes egészében az MFP adja a gázt.

A másik oldal a buborékoztató, ahol komoly fenntartásaim vannak azzal, hogy a beleöntött benzin és víz a térfogatuk arányában lesz-e jelen a kiáramló párában. Ezzel kapcsolatban a víz és benzin külön-külön beállítható mennyiségű bejuttatása lehetne a megoldás.

A mostani variáció szerint a víz-benzin arány megállapításához 4-literes uborkásüvegből készült buborékoztatót használunk, ahol az üveg oldalán leolvasható lesz várhatólag - mert a víztől a benzin jól elkülönülve fent helyezkedik el - a benzin és a víz szintje. Adott üzemidő után ezeket az értékeket feljegyezzük."

 

A kísérletek

1. Kísérlet

"Azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy beüzemeljük a motort az MFP-vel, és tapasztalatokat szerzünk annak működéséről.

A neten megjelent MFP-t készítettük el Lacival. Ezt kiegészítettem egy T elágazással, aminek egyik ágán a régi porlasztó, másik ágán az MFP volt, hogy a motort hagyományosan lehessen indítani és az MFP bemelegedése után a porlasztót lezárva áttérni MFP üzemre. Az MFP-re a dokumentációnak megfelelően 4 golyóscsap lett beépítve, amiknek a beállításait ki kellett tapasztalni."

2. ábra. Az összeszerelt MFP

 

"A motort simán indítottuk a porlasztóval és 20 perc bemelegítés után, mikor az MFP már forró volt, próbáltuk a csapokat állítgatva éleszteni az MFP-t. Ez nem volt egyszerű, mert túl sok volt az ismeretlen. Általában ha valamit állítottunk, a motor azonnal lefulladt. Ekkor tiszta benzint tettünk a buborékoztatóba, miközben felvettük a védőszemüvegeinket. Miután kiértékeltük a szerzett tapasztalatokat, megpróbáltunk nagyon óvatosan nyúlni a csapokhoz a megbeszélt szisztéma szerint. Azt a csapot, amelyik a motor beszívó torka előtt van közvetlenül és külső levegő beeresztésére való, nem nyitottuk ki. "

3. ábra. A buborékoztató


"A buborékoztató előtt levő csapot, ami az MFP-ből kilépő füstgázt ki tudja engedni a szabadba, teljesen kinyitottuk, mert ha a motor benyomja a füstgázt a buborékoztatóba és onnan az MFP-n keresztül a motorba, hiába nyitjuk ki azt a csapot amelyik a buborékoztató oldalán az MFP-be vezetné a külső levegőt, mivel itt nyomás van, a levegő nem tud bejutni, csak a buborékoztatóban keletkezett benzingőzzel kevert füstgáz áramlik ki a szabadba. A motor is ezt szívja be, és mivel ez nem tartalmaz oxigént, lefullad."

4. ábra. A buborékoztató előtt levő csapok

 

"Ezután óvatosan nyitottuk a buborékoztató kilépő oldalán levő csapot, ekkor a motor fordulatszáma nőtt. Az MFP belépő oldalán a külső levegőt beeresztő csap óvatos nyitásával további fordulatszám növekedést értünk el. Ekkor lekapcsoltuk a porlasztó mágnes-szelepét, és minden ment tovább. Később a kezemmel befogtam a porlasztó légbeszívó nyílását és a motor fulladni kezdett. Több külső levegővel beállt egy egyensúly, amikor a porlasztó oldaláról már se levegő, sem üzemanyag nem áramlott a motorba.

Kipróbáltunk még egy benzin-víz-metanol keveréket is amit Laci hozott. Azzal is működött, magas fordulatszámot produkálva legalább 15 percen keresztül. Tovább is ment volna, de mivel az idő későre járt, és több dolgot a jelenlegi összeállításban nem tudtunk kipróbálni, összecsomagoltunk."

 

 

2. kísérlet

"Két lényeges változtatást végeztünk a korábbi verzióhoz képest, de egyik sem vált be.

Ezzel a két módosítással elértük, hogy a motor egyáltalán nem volt hajlandó működni az MFP-vel. Karburátorral indítottunk, de amikor elkezdtük lezárni, hiába állítgattuk a csapokat a korábbi tapasztalatainknak megfelelően bárhová, mindig leállt.

Ekkor kiértékeltük a jelenséget, és egy órás munkával ismét bevezettük a füstgázt a buborékoztatóba. Ezzel a módszerrel elértük hogy a motor hajlandó volt - de szörnyen akadozva és a lefulladás határán - járni. Közben a Camparis üveg pereme is eltört és a kísérleteket aznapra befejeztük."

 

Kiértékelés

"Kiértékeltük az eredményeket és meghatároztuk a továbblépés módját. A következő paraméterek látszanak fontosnak:

Van egy 5 literes fémkannám, ebből lesz a buborékoztató, ezt beszerelem a Lacitól kapott 10 literesbe. A két kanna fala közé vizet töltünk, amit tetszőlegesen tudunk melegíteni vagy hűteni. Ezzel megnöveltük a felszínt, beállíthatóvá tettük a hőmérsékletet, de mivel a kannák falain nem látunk át, nem tudjuk hol áll a folyadékszint. Ezért a buborékoztató aljára egy leeresztő csapot építek be és adott idejű használat után leeresztjük és megmérjük a folyadék térfogatát. Laci hozott egy remek kis mérőhengert, ezzel precízen tudunk mérni. Mivel a benzin a víz tetején helyezkedik el és a színük is különböző, nagyon jól látható a két folyadék térfogata."

5. ábra. A mérőhenger feltöltése (alul a víz, felette pedig a benzin)

 

 

3. kísérlet

Laci egy műanyag 10 literes kannát készített elő buborékoztatónak. Két lyukat fúrt rá és vágott mindegyikhez egy-egy csatlakozó csövet. Ezt mutatja a következő ábra.

6. ábra. A buborékoztató

 

Ezzel a megoldással sikerült kiküszöbölni a motor rázásából fakadó problémákat és a víz-benzin keverék levegővel érintkező felületét is sikerült megnövelni.

7. ábra. A buborékoztató a motorhoz csatlakoztatva

 

A motor indítása kicsit nehézkesen sikerült, mivel az egyik henger gyertyája nem adott szikrát. Miután ez a hiba ki lett javítva, kezdődhetett a kísérlet.

A kísérlethez fél liter benzint és fél liter vizet használtunk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen arányban használja fel a motor ezt a keveréket. Arra nem fordítottunk gondot, hogy a vizet és a benzint összekeverjük, mivel ezt megtette helyettünk a bevezetett füstgáz. A motor 37 percig járt, bár nem megállás nélkül, mivel a csapok állítgatása közben néha lefulladt. Érdemes megjegyezni, hogy az újraindítások során se kellett a porlasztót használni, hanem a buborékoztatóból jövő üzemanyaggal indult a motor, vagyis a tiszta benzin csak addig szükséges, amíg a motor nem melegszik be. A 37.-ik percnél a motor lefulladt, mivel nem kapott elegendő üzemanyagot. Ekkor kiöntöttük egy mérőhengerbe és egy uborkás üvegbe a maradék keveréket.

8. ábra. A mérőhengerben és az uborkásüvegben a buborékoztatóban maradt víz-benzin keverék látható

 

Mint a 8. ábrán is látszik, a víz és a benzin tökéletesen elkeveredett, azt a szürkés színt pedig a füstgáz okozta. Ahhoz, hogy meg tudjuk határozni, mennyi benzin és víz fogyott a keverékből, várni kellett, amíg azok különválnak. A kísérlet után két órával ez a különválás még nem volt nagyon szembeötlő, bár a mérőhenger tetején már elkezdett a benzin különválni. Ezt mutatja a következő ábra.

9. ábra. A mérőhenger tetején két óra múlva már kezdett a benzin megjelenni

 

A pontos adatokhoz várni kellett pár napot. Vferi négy nappal a kísérlet elvégzése után a következőket írta:

"Lemértem a mérőhengerben és az üvegben maradt anyagok térfogatát.

Készítettem egy fényképet is a mérőhengerről és az üvegről, ahol jól látható a különvált trutymó. Legfelül helyezkedett el a benzin, utána a barnás hab és legalul a víz. Miután leszívtam a tetejéről a benzint, kíváncsi voltam hogy a benzin és a víz közötti réteget alkotó barnás hab tartalmaz-e benzint vagy sem. Megpróbáltam meggyújtani, de eloltotta a gyufát.
A legközelebbi kísérletkor célszerűnek látszik a kipufogó gáz helyett előmelegített levegőt bevezetni a buborékoztatóba, hogy ezt a koszos habot elkerüljük. Ellenkező esetben a buborékoztatót folyamatosan takarítani kellene néhány üzemóránként."

10. ábra. A különvált víz és benzin

 

Még egy adat: a motor fordulatszáma 1800 és 2400 / perc között váltakozott a csapok beállításának függvényében.

 

Kiértékelés

A fenti adatokból látszik, hogy a maradék keverék össz térfogata 118 + 463 = 581 cm3 volt, tehát 1000 - 581 = 419 cm3 keveréket fogyasztott az MFP 37 perc alatt. Az 500 cm3 benzinből 118 cm3 maradt, tehát a benzinfogyasztás 500 - 118 = 382 cm3 volt. Ez százalékosan kifejezve: 382 * 100 / 500 = 76,4 %, amiből következik, hogy a vízfogyasztás 23,6 % volt.

Ez nem az az arány, amit vártunk, mivel a fogyasztás nem automatikusan a keverékben lévő anyagok arányában történt, ami attól is lehetett, hogy a benzin könnyebb a víznél, s így könnyebben bejutott az égéstérbe. Ha ez az oka a több benzinfogyasztásnak, akkor a későbbiekben azt is meg kell tudni oldani, hogy ne lentről felfelé jusson a keverék a hengerekbe, hanem fentről lefelé. De így is sikerült megtakarítani 23,6 % benzint. A következő kísérletekben az egyik legfontosabb cél ennek az aránynak a javítása lesz.


Folyt. köv.

 

 

Utolsó frissítés dátuma: 2005 február 23.