István készített egy lemezes elektrolizáló készüléket, mint azt már itt írtuk. Ezt az elektrolizálót próbaképpen rákötötte egy Honda motorkerékpárra. Az eredményeit olvashatod ezen az oldalon.

 

Elöljáróban néhány technikai adat a motorkerékpárról:

• A motorkerékpár típusa: Honda Dio SR
• A motor térfogata: 49,4 cm3
• Ütemek száma: 2
• Alapjárati fordulatszáma: 1000/perc
• Maximális fordulatszám: 6700/perc
• Maximális teljesítmény: 5,5 kW ( 7,4 LE )
• Átlagos benzinfogyasztás: 4 liter/100 km
• Végsebesség: 70 km/h

1. ábra. Honda Dio SR (Ez nem István motorja, de Neki is pont ugyanilyen van)

 

Eredmény

István kb. 5-6 percig üzemeltette a motorkerékpárját hidrogéngázzal, utána viszont abbahagyta a kísérleteket, mivel nem volt benne biztos, hogy a dugattyú megfelelő kenés nélkül nem sül-e be.

 

A kísérlet adatai:

• Az elektrolizálóban 1200 ml/perc durranógáz fejlődött. Ennek hidrogéngáz tartalma 1200 * 2 / 3 = 800 ml/perc. Mivel azonban csak minden második ütemben jutott a keverék az égéstérbe, ezért ennek a mennyiségnek csak a felével kell számolnunk, azaz 400 ml/perccel.
• A 400 ml/perc H2 gáz mellett a motor fordulatszáma kb. 3000 / perc volt.
• István a durranógázt a légszűrő levétele után a szívócsonkhoz vezette egy 8 mm átmérőjű csövön keresztül.

2. ábra. A légszűrő levétele után a durranógáz a szívócsonkhoz lett vezetve

 

Számolás

Elsőként számoljuk ki a motor hatásfokát. Tudjuk azt, hogy a motor végsebessége 70 km/h, ezért az átlagos sebességet vegyük 40 km/h-nak. 100 km-en a motor fogyasztása 4 liter, így egy óra alatt 40 km megtételével 40 * 4 / 100 = 1,6 liter benzint fogyaszt. 1,6 liter benzin súlya 1,6 * 0,74 = 1,12 kg, melynek fűtőértéke 1,12 * 42,494 = 47,6 MJ.

A maximális 6700/perces fordulatszámon a motor teljesítménye 5,5 kW. Az átlagos fordulatszám azonban ennél kisebb, vegyük 4000/percnek, ahol a teljesítmény már csak 4000 / 6700 * 5,5 = 3,28 kW. Az egy óra alatt végzett munka tehát 3,28 kWh = 3,28 * 3,6 = 11,8 MJ.

A motor hatásfoka tehát ( 11,8 / 47,6 ) * 100 = 24,8 %. Ez alacsonyabb, mint a négyütemű motoroknál, ahol a hatásfok 35-40 % körül van, mivel a kétütemű motoroknál a szívási és kipufogási ütem részben egybeesik, ezért a beszívott üzemanyag egy része még azelőtt távozik, hogy elégve hasznos munkát végzett volna.

 

Tudjuk azt, hogy 400 ml/perc H2 gáz 3000/perc-es fordulatszámot eredményezett. Mivel a motor kétütemű, ezért minden fordulatnál szívott be keveréket, tehát egy szívási ütemben a beszívott keverék mennyisége 400/3000 = 0,13 ml H2 gáz. Mivel az égéstér térfogata 49,4 ml, ezért ez a H2 gázmennyiség a térfogat 0,13 * 100 / 49,4 = 0,27 %-át foglalta el.

Ha a motor hatásfoka 100 %-os lenne, akkor ennek a hidrogénmennyiségnek csak a 24,8/100 = 0,248-szorosát, azaz a negyedét kellene elégetnünk ugyanekkora teljesítmény eléréséhez. Ez 0,13 / 4 = 0,033 ml H2 gáz, mely az égéstér térfogatának a ( 0,033 / 49,4 ) * 100 = 0,067 %. Ezt vessük össze a hidrogénszükséglet kiszámításánál megsaccolt 0,1 %-kal. A valóságban tehát még sokkal jobb eredményt kaptunk, mint azt vártuk.

 

Megjegyzés: Az itt látható számítások nem tökéletesen pontos eredményeken alapulnak, hiszen pl. a fordulatszámot csak fülre állapította meg István, de jó kiindulási alapot biztosítanak a további kísérletekhez.

 

 

Utolsó frissítés dátuma: 2004 november 04.